Translate

2017. június 23., péntek

ÁRPÁD FEJEDELEM HITELES SÍRHELYE-GESTA=OKLEVÉL









Jó hírem van, megérkezett a fordítás! 

CCCXLVI.

 

Bizonyíték arra, hogy a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi temploma és Árpád sírja az óbudai szőlőhegyen voltak. 1425.

 

Mi, Fehérvári Balázs György, János fia Gergely, Benedek fia István, Gvarcsei Benedek1 bíró és esküdtek és Óbuda minden polgára emlékezetül hagyjuk jelen levelünk által, hogy amikor Péter, az óbudai Boldogságos Szűz Mária-kolostor kegyes apácáinak íródeákja2 szabályos módon színünk elé idézte a társunkat, a szintén óbudai óbudai Lénárd hospest, minthogy a hegy alatt, a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi templománál följebb lévő szőlőjének útja tönkrement és teljesen megsemmisült, ugyanezen Lénárd előttünk vállalta, hogy egy öreg vadkörtefától, amely a fölső végéhez közel, szőlőjének határában (jócskán följebb, mint a saját földje) van, saját fáradságán és költségén kijavítja és megőrzi3 illetve ha bárki szót emelne ez ellen az út ellen, és magát Péter deákot békésen és önként ezen az úton nem tudná kiszolgálni, akkor elvállalta, hogy bármely ellentmondóval szemben saját fáradságon és költségen bármely helyen megvédi azt és gondját viseli.E dolog emlékére az említett Péternek kiadtuk jelen, városunk pecsétjével lepecsételt, nyílt formában kiállított levelünket.Kelt az Úr ezernégyszázhuszonötödik évében, a Szent Pál apostol megtérésének ünnepe4 utáni harmadik napon. (Pecsét helye.)

Eredeti pergamenről. Mivel Árpád vezért a Boldogságos Szűz Mária fehéregyházi temploma közelében, egy kőből épült vízvezeték mellett temették el, sírjának helyét ez a feljegyzés eléggé jelzi. Az, hogy Fehéregyháza az óbudai szőlőhegy alatt állt, más emlékből is bizonyos.


A hiteles sírhely okleveles elérhetősége: ITT


ANONYMUS GESTA = OKLEVELES FORRÁS

Hogy tisztán lássunk, most nézzük meg a "névtelen krónikás" írását, Árpád fejedelem sírhelyéről, és aztán összehasonlítjuk az 1425. évi oklevéllel. 

"
Ezután az Úr megtestesülésének kilencszázhetedik esztendejében Árpád vezér is elköltözött ebből a világból. Tisztességgel temették őt el egy kis folyónak a forrása felett, amely kőmederben folyik alá Attila király városába(n). Egyszersmind ott a magyarok megtérése után a Boldogságos Szűz Mária tiszteletére egyház épült, amelyet fejérnek hívnak."

 

AZONOSÍTÁS ÉSZAKRÓL


 FONTOS!

Az okleveles forrásunk megegyezik a Gesta tudósításával abban, hogy: 

  1. A Boldogságos Szűz Mária Fehéregyházánál temették el Árpád fejedelmet! Mindkét forrás, teljesen érthetően ír erről!
  2. Vízvezető kőcsatorna(alveum lapideum) mellett lett eltemetve! Szintén mindkét forrásunk erről szól!
  3. Óbudai (szőlő)hegyen található a sírhely és egyben az óbudai Fehéregyháza is! Hiszen lefelé folyni egy patak, csak magasabbról tud Attila városában!

Az oklevél megerősíti és igazolja Anonymus Gesta Hungarorum krónikájában közölt adatokat! Egyben kiegészíti és közelebb visz minket a hiteles sírhelyhez!

AZONOSÍTÁS DÉLRŐL FELKIS TÉRKÉPÉVEL
 

Nézzünk további okleveles forrásokat, melyek kiegészítik az árnyalt képet, és aztán ezek a további adatok, a téveszmék világába száműzik a félreképzett történészek hamis Fehéregyházáját a Viktória téglagyár bányagödrében. Ugyanakkor az amatőr dilettánsok Holdvilágárkát, mint kamu Árpád sírt is, ahol ugyebár, a római bányában amúgy is egy bolgár banyának a csontvázát találta Sashegyi Sándor. Így tehát a nemzettudat romboló pomázi, és a búbánatos szamárhegyi népbutítóknak is teljesen felesleges tovább erőlködniük, és Árpád sírt hazudniuk oda, ahol soha nem volt.                                               


"1389: azon Krimhildafürdője patakot, mely Fehéregyházától folyik az óbudai klarisszák kolostora felé". 1400: Óbuda mellett Fehéregyháza.". "1421: A Fehéregyháza kapuja előtt álló Óbuda szőlőhegyénél levő malom., a Fehéregyháza előtt levő, a meleg patak által hajtott malom.". '1441: Az Óbuda falain kívül, a szőlőhegyen levő Fehéregyháza."

KLARISSZA APÁCÁK Ó-MALOM HEGYE

 

Az Óbudai Fehéregyházát a Csillaghegy északi oldalán beazonosítottam, észak, dél és keleti irányból. Hadmérnöki rajzok műholdas képátfedésével, Felkis térképével, a Pölchen malom helyrajzával - Xistus Buda Sacra forrásával, és okleveles adatok pontos helyhez kötésével. Valamint a legfelső hévizes klarissza malom és "Anonymus kőmeder" megtalálásával az "Ómalomhegyen"!

ANONYMUS KŐMEDER


 TÖRTÉNÉSZ TUDATLANSÁG

Tehát Árpád fejedelem sírhelyéről nem csak Anonymus írt! Történészek, akik idáig ezt írták és nyilatkozták, azok vagy készakarva ferdítették ezt, vagy pedig alapjában tudatlanok voltak. De gyanítom, hogy legfőképpen azért nyilatkozták ezt, még ha tudtak is az 1425. évben készült oklevélről, hogy a névtelen krónikás, Anonymus hitelességét aláássák! Hiszen történészeinknek úgy jó ez a történet a Viktória téglagyári tévedéshez, ha Árpád sírját és Fehéregyházát,( Óbudával együtt), már nem is keresi senki! Ez a történész érdek, a hamis Óbuda(Zichy Főtér) és hamis Fehéregyháza(Viktória téglagyár) téveszméikhez! Egyáltalán nem zavarta történészeinket, maga a tény sem, hogy az okleveles forrásoknak, melyek Alba Ecclesia templomáról szólnak, a Viktória téglagyár földrajzi környezete egyáltalán nem felel meg! Hiszen egy földrajzi egységen belül, sziklás hegyen lévő Vetus Buda castrum városról van szó - és annak előhegyéről, ott létező Fehéregyházáról, előtte lévő patakmalomról. Erről szólnak Vetus Buda-Alt Ofen látképei, és ugyanerről szól az esztergomi földmérő, Felkis Antoine térképe is, mely Fehéregyháza romjait ábrázolja. Természetesen a "régi Esztergomi Nagy Utat, az antiqua via magna

A NYUGATRA VEZETŐ ESZTERGOMI NAGY ÚT!
Strigoniensis-t is megtaláltam, és azonosítottam a mai Fülemüle utcával, és így az 1355-ös óbudai határjárásban említett Diós forrást, a Fons Nussbrindl kifakadásának helyét is megtaláltam a csillaghegyi Rókahegy oldalában.

ESZTERGOMI NAGY ÚT ÉS DIÓS FORRÁS


 
AMATŐR TÉVESZMÉK

Teljesen feleslegesen keresték Árpád sírját idáig is Bad Deutsch Altenburgban, a Holdvilágárokban, a Búbánatvölgyben, vagy bárhol máshol, és természetesen a Viktória téglagyár területén is. Elsősorban nem Árpád fejedelem sírját kellett megtalálni, hanem Óbuda városának valós földrajzi helyét! Egyben meg kellett tudnom határozni azt, hogy a Zichy Főtéren nem Óbuda városát, hanem Révjenő és Újbécs középkori telepének, egykori szigeten lévő romterületét tárták fel. Úgyhogy ideje lenne észbe-kapniuk végre már hivatalból, így a 2020.év vége felé közeledve, mert százötven éves dogmákat kell történészeinknek levetkőzniük!

                                                         Egyed Zoltán Pajzsvivő



#arpadsirja #obudaifeheregyhaza #arpadfejedelemsirhelye

2015. március 10., kedd

ÚJ ADATOK AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG HELYRAJZÁHOZ




Bél Mátyás f 1749 aug. 29-én : „Notitiae Hungariae novae Viennae 1737." fol. T. ül. p. 181 - 182 igy ir : Ezen részében (t. i. Ó-Budának) most is láthatók falomladványok, melyek egykor a város közepéig húzódtak, ezek körülbelül ezer lépésnyire terjednek ki, egyes ivezeteik ma már csak a puskaporos toronyig vezetnek. Az omladványoktól távolabb egy mocsár mutatkozik, melynek terjedését erős gerendázatok, falak gátolják, hossza 200 lépésnyi, melyre ismét tömör a föld, itt-ott romokkal, falakkal vegyítve, melyek a Dunáig vonulnak. Ezen töltések- s falakon túl, egy nyomokban alig fennmaradt rom üti fel magát, mely „Fehéregyháza", és itt helyén legyen megemlítve, hogy O-Buda határa, illetőleg a város egykor idáig terjedett. ')

  ') Ezen jegyzék szerint : a) már 1719— 1737-ik évben, midőn Bél Mátyás helyszínelést tartott, a falmaradványok Ó-Budától a puskaporos malomig, hol egyik forrásnak feje van, húzódtak beljebb a hegy felé a város határáig, b) A kövályukat emelő oszlopzatok Ó-Buda felé eső részen mutatkoztak, és a mocsár ott képződött, hol a forrás vize (Péterhegye alatt) kőmedréből kiszabadult, ez pedig közel a hegyi forráshoz esik, mert a patak e mocsáron még keresztülhatolván, a kőoszlopmaradványok mellett folyt, hol romokkal vegyített szabálytalan domb (római várda) áll, a honnét a viz ömlése a Dunának tart. c) Hajdan ez oszlopok — vízvezeték omladékai, Fehéregyházáig a patak fejéig állottak fenn , melyek hogy most már fenn nem állanak, az ingoványossá lett, mindent elnyelő földtalajnak, az ó-budai hatóság figyelmetlenségének, mely a- romfalakat az ó-budai építkezőknek felhasználni engedte, ugy a dunai kiöntések s egyéb elemi csapásoknak köszönhetjük d) Fehéregyházának a vízvezeték tövénél kellett állnia, mely forrás a X-ik okmány szerint in rwlice montium kezdődött, e) Fehéregyházának már másfél száz év előtt csak romai voltak fenn. f) Ó-Buda. illetőleg Aquincum városának kiterjedése az eddigi bizonylatok szerint, a főforrásig, mely Péterhegye alatt, Fehéregyháza körül esik, keresendő.




























   

2015. február 24., kedd

BOLDOGSÁGOS SZŰZ ÓBUDAI FEHÉREGYHÁZA A PRÉPOSTSÁG




ÁRPÁD FEJEDELMET AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG SZENT PÉTER EGYHÁZÁVAL EGYBEÉPÍTETT FEHÉREGYHÁZÁN TEMETTÉK EL!








ÁRPÁD FEJEDELEM SÍRHELYE AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁG TERÜLETÉN TALÁLHATÓ!


CCCXLVI.
Veteris Albae Ecclesiae B. M. V. ac sepulchri Arpadiani in promontorio V. Budensi indicium. An. 1425.
Nos Georgius Blasius de Albaregali, Gregorius filius Johannis, Stephanus filius Benedicti, Benedictus de Gwarche (Gawanche?), Judex Jurati et universi ciues Veteris Budae memoriae commendamus per praesentes: Quod cum Petrus litteratus famulus religiosarum dominarum sanctimonialium claustri beatae, claustri beatae (sic) Mariae Virginis gloriosae de eadem Vetus Buda leinardum hospitem de eadem Vetus Buda consocium nostrum pro perditione et penitus anihilatione viae vineae suae existent. sub monte superius Albae Ecclesiae Beatae Mariae Virginis gloriosae legitimo iure nostram in praesentiam citaverat, et idem Leinardus coram nobis assumpsit. Quod a quodam arbore antiquo silvestri pirus, qua est prope finem superiorem in meta vineae sue bene late super suam terram propriam reparare et reservare cum suis laboribus et expensis et si quisquis aliquid contra ipsam viam diceret, et ipsum Petrum litteratum pacifice et libere in ipsa via servare non posset, tunc contra quoslibet contradictores suis propriis laboribus et expensis defendere et tueri assumpsit ubique locorum, in cuius rei (memoriam) praesentes litteras nostras patentes praedicto Petro litterato cum sigillo communitatis nostrae sigillatas concessimus datum tertio die post festum conversionis Sancti Pauli Apostoli Anno Domini M. quadringentesimo vigesimo quinto. L. S.
E charta originali. Cum Arpadus Dux prope Albam Ecclesiam B. Virginis ad quemdam aquae ductum lapideum sit intumulatus, locus sepulchri ipsius hoc documento 769satis indicatur. Ecclesiam Albam sub promontorio Vetero Budensi stetisse, altero etiam monumento certum est.

ÚJ OKLEVELES ADATOK AZ ÓBUDAI SZŰZ MÁRIA PRÉPOSTSÁG HELYRAJZÁRA VONATKOZÓAN


DL 16023
Kelt: 1464-07-07
KeltHely: Bude Buda Pilis m
Kiadó: PÁLÓCI LÁSZLÓ ORSZÁGBÍRÓ
Régi jelzet: Q 332 / VBUDA 21 38
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Hátlapon
Nyelv: Latin
Irattípus: tiltakozó - eltiltó
névmutató — tárgymutató
Regeszta: Palocz-i László országbíró elõtt az óbudai Szûz Mária-kolostor perjelnõje: Anna és az apácák nevében Dormanhaza-i László deák tiltakozik az ellen, hogy Mátyus budai olvasókanonok quendam locum molendini ipsarum super calidis aquis prope Albam ecclesiam beate Marie virginis adiacentis Mátyás királytól felkérte és abba magát be akarja iktattatni, holott az apácákat a malomhely a szent királyok adománya folytán megilleti. Eltiltja a királyt az eladományozástól, Mátyus kanonokot pedig a felkéréstõl, elfoglalástól és ott malom építésétõl. - Hátlapján pecsét nyomával. - Regeszta forrása: OL regeszta.


Tehát ezen oklevél szerint is, az Erzsébet királyné által építtetett új óbudai prépostság templomába-Beate Marie Virginis- belefoglalták a fejedelmi család ősi monostorát Alba Ecclesiát, és az építéshez az előző, Szent Péter prépostság köveit használták, mégpedig mellette, minden oklevél erről tájékoztat bennünket ! Mit is jelent ez tulajdonképpen? Ez azt jelenti, hogy a ma Óbudának ismert főtéren(SIC) biztosan nem volt soha az óbudai prépostság!



A Pécsváradi apátság alapítólevelében pedig a királyi kápolnák leírásánál együtt említik az óbudai prépostság Péter templomát amihez Fehéregyháza csatlakozik, mégpedig az esztergomi káptalan tulajdonában.
Tehát ha mindezt bárki egy Szebény határában lévő dűlő névre vonatkoztatja, akkor igazolnia kell, hogy az a földrajzi terület az esztergomi káptalan tulajdonában volt, és ugyanott fel kell tárnia minimum két ősi-királyi egyházat.   Én magam erre semmi esélyt nem adok... Mindaddig míg ez nem történik meg a történész dogmát nem lehet valósként előadni és úgy tenni mintha csupán egy dűlőről lenne szó az alapítólevélben! Tehát ez a vélekedés szintén a történész szamárcsapásból kialakuló téveszme. És még azt mondják, hogy a középkor volt sötét...

2015. január 23., péntek

FEHÉREGYHÁZA-ÓBUDA PRÉPOSTSÁG VÁRÁNAK BELTERÜLETE


Régibb mint Budavár volt népem s tájam is első
Ős Magyarországnak én szeme fénye valék
Ám megvett az időnek vas foga és csak a sok rom
Szól a nevem dísze s hajdani fénye felől
Tornyokat építs most egekig ki nagyokra törekszel
Látva egész város Ó-Buda mint hala ki

MOST MÁR E ROMOKBÓL SEM MARADT SEMMI....


 AZ ÓBUDÁN LÉVŐ BANAI SZŰZ MÁRIA EGYHÁZ

„Bártfai Szabó László a 30-as években 187 középkori okmányból készített válogatást, amely hiteles tanúságot tesz az óbudai egyház, a királynék és a polgárok környékbeli birtokviszonyairól, Fehéregyháza itteni elhelyezkedéséről. Eszerint Alba Ecclesia – melynek körzetében feküdtek Gercse, Nyék, Békásmegyer falvak, ugyancsak Pilis megyében – a mai Óbudát nyugatról koszorúzó hegyek Duna felé néző lankáinak alján, szőlőskertektől körülvéve állott, az esztergomi nagy utat keresztező s a hegyoldalon észak felé vivő via magna, nagy út közelében (ld. Függelék: Az 1212. és 1355. évi határjárások összehasonlítása). Nem messze innen volt a Fehéregyház felől a városba folyó patak, Krimhildfürdője (Krumheltferdeye), melyet Mária királyné, Zsigmond első neje adományozott az óbudai klarisszáknak 1389-ben (a patak neve ősi hagyományra utal: Krimhild mennyegzőjének nevezték Attila fiainak, a Krimhildtől született németpárti Aladárnak és a magyarpárti Csabának örökösödési harcát). Az esztergomi út mellett közvetlenül fakadt egy melegforrás is, mely egy közeli malmot hajtott. A melegforrás neve egy 1503-as okirat szerint – melyben a forrást a fehéregyházi pálosok kérik a királytól – Bányaháza (Banyahaza), mely név a 13. századtól ugyanitt gyakran említett Bányafölddel (Terra Bana) van szoros kapcsolatban. A malom Fehéregyház kapui előtt állt (ante fores albe ecclesiae).



LEJÁRAT A FÜRDŐÉPÜLETBEN

Tollius, Jacobus (1630–1696) – holland humanista, történész, nyelvész, utazó; Madách Imre Tollius 1687-ben írott, de csak 1700-ban kiadott művére hivatkozik (Epistolae Itinerariae. Amszterdam. 1700.), amely kötetben olvasható Tollius magyarországi utazásáról írott beszámolója. (Epistola Itineraria V. Iter Hungaricum. I. k. 140–236.) E terjedelmes és jelentős útirajznak csupán néhány oldala olvasható magyarul. (Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten. Kiadta Szamota István. Bp. 1891. 284–289.)

Brandenburgi FrigyesVilmos választófejedelem támogatásával beutazta a német fejedelemségeket, Ausztriát, Magyarországot és Itáliát. Úti levelei egyaránt tanúskodnak természettudományos és nyelvek, valamint a történelem iránti érdeklődéséről. Beszámol a magyarországi bányákról, várakat keres fel, Corvinák után kutat. Írását – Tollius halála után – barátja, H.C. Henninius rendezte sajtó alá. A rézmetszetű táblákon Visegrád, Győr, Komárom, Buda és Esztergom látható, valamint latin és török nyelvű feliratok, orvosi műszerek. A címlapon vignetta, a kötetben további vignetták, szövegközti metsz-tek, iniciálék és záródíszek. Első kiadás. Apponyi a második kiadást (1711) regisztrálja.


Tollius 1700-ban Amsterdamban megjelent könyve az 1660-as évi magyarországi útleírásáról szól. Ekkor járt ÓBUDÁN, ahol tartott a portyázó magyaroktól és a FEHÉRVÁRBÓL kirohanó törököktől!Valamint részletes leírást adott arról az ÓBUDAI LEROMBOLT VÁRRÓL, AMINEK HÉVIZES FÜRDŐJE MÉG MŰKÖDIK! Később ezt a fürdőt hívták a "császár fürdőjének" és helymeghatározóként szolgált FEHÉREGYHÁZÁHOZ, egészen addig, míg történetíróink össze nem mosták az okleveles forrásokkal együtt a mai BUDA területével. Így kutyultak össze mindent, és került Aqua Calida azaz FEL-HÉVÍZ Budához.


AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁGI VÁR SÁNCÁRKA
Oklevélben LÁSD: "1367-ben Erzsébet anyakirályné adományozza kőből épült óbudai új fürdőházát (domum. . . balnealem lapideo opere . . . de novo constructam) a klarisszáknak." LÁSD: OL. Dl. 5633. ! LÁSD: DL 5633Kelt: 1367-00-00

Kiadó: ERZSÉBET KIRÁLYNÉ
Régi jelzet: Q 332 / VBUDA 18 24
Fennmaradási forma: Eredeti
Pecsét: Függõ
Regeszta: Erzsébet királyné az óbudai klarissza apácáknak adja a Dunánál, Óbuda városban újonnan épített kõ fürdõházát. Eredeti, hártya, lila selyemzsinóron függõpecsét töredéke. - Regeszta forrása: OL regeszta (Trostovszky)


Nézzük a magyar fordítását a mű, számunkra legfontosabb oldalának: 
lerombolt, részben jócskán megrongált és magtárrá alakított templomokkal. Fölmentem ezek egyikébe, hogy annál jobban beláthassam a környéket és a kis fáradságot bőven megérte a pazar kilátás. E legkülső elővárosban, mely a Szent Gellért-heggyel szembe néz, a hévizes fürdők még épek, ahogy Óbuda felé a többi, sokkal előkelőbb fürdő is. Ez utóbbi hely egyébként a megtekintésre leginkább érdemes: az út mellett a hegy lábánál az átlátszó üvegnél átlátszóbb, mély és oly bővizű forrás bugyog fel, hogy az út túloldalán malmot hajt meg, és a lerombolt Vár hideg vizes fürdőit is ellátja. Épp csak továbbindulsz és lám, bugyogó vizű forrásnál vagy! Ennek forrósága vezetékkel a fürdőkbe hozva a másik hidegével csodálatosan keveredik. Maga az épület igen praktikus kialakítású: a belépőnek ugyanis rögtön egy közepes térségen kell áthaladnia, melyen a hévforrás folyik keresztül, azután egy másik ajtón át magába a fürdőbe vezet az út, melynek alaprajza, ha jól emlékszem, nyolcszögletű, mindenfelől járdával és fülkékkel szegélyezett, melyekben át lehet öltözni. A tüzetesebb szemrevételezés nem volt biztonságos egyrészt a magyar útonállók, másrészt a Fehérvárról ! lesből támadó törökök miatt, akiknek egészen odáig könnyű volt kirohanást intézni, ha épp ahhoz támadt volna kedvük. A szemközti dombok szőlőben és vetésben gazdagok, innentől legelők és a közelben Óbuda és termékeny szigeteivel a Duna is csodamód növeli a hely szépségét és kies voltát. A Duna mentén a Szent Gellért-hegy lábánál voltak az elővároson kívül a szemközi oldalon más hévizes fürdők is, de elhanyagolt és már romos állapotban; így nem is zavartattam magam, hogy ezekhez nem sikerült eljutnom.
Budára abban az időben senki magyarnak nem volt szabad belépni. A rácokat, akiket említettem, főleg a nőket, beengedték; az ő kinézetük és ruházatuk, ha nyilvánosan mutatkoztak, nem volt igénytelen és ízléstelen sem; táplálkozása és élete egyébiránt mindkét nemnek koszos, olyannyira, hogy mellettük elmenve úgy éreztem magam, mintha barlangokban rejtőzködő rablók figyelnének engem. Egykor közülük sokan kereskedéssel foglalkozva igen meggazdagodtak. A híd, ami ezt az elővárost Pesttel összekötötte, ha jól emlékszem 57 hajóra épült és körülbelül tízezer láb hosszú volt.
Pest, ez a nagyjából négyszög alakú város, noha sok helyen sújtotta a háború dühe, már mind jobban újjáépül, és sokkal népesebb lakosságú, mint Buda, mivel fekvése a síkság miatt alkalmasabb és megfelelőbb a folyó kihasználására. Budával szemben fekszik, de úgy, hogy kapuja csak a Vár szélével van egy vonalban, a város többi része aztán a folyó alsóbb szakaszán van. Itt igen sokat láttam azokból, akiket



                                                                         A VÁR SÁNCÁROK ÉPÍTETT KŐ VÉDMŰVE
                                                                                       A SÁNCÁROKBA LEVEZETŐ LÉPCSŐSOR

                                                                                                                                  ASÁNCÁROKBAN
Óbuda prépostság vára. Priscos, amikor Attila várába került, ott megcsodálta az általa még nem látott faépítkezésű várat, és ezt írta meg feljegyzéseiben. A nagy hun vezér, aki ismerte a meghódolt északi népek kényelmes favárait, valószínűleg az akkor modernebb irányzatnak megfelelően, fából építtette székhelyén a saját várát is, és ezt csodálta meg Priscos, aki egyébként azt is megírta, hogy Attila fürdője pannóniai kőből készült. Ez a fürdő feltehetően ugyanaz a meleg vízfürdő, amelyről azután Anonymus azt írhatta, hogy Attila városa a felső hévizek mellett volt. Ez a mondai alap lehetett oka annak, hogy ezt a fürdőt későbbi adatok szerint Krimhild fürdőjének nevezték, és a Vetus- budai Szűz Mária szigeti apácakolostor tulajdona volt. Még 1413-ban is a szigeti apácák fürdőjeként szerepelt. Ezt azért lehet feltételezni, mert Mária királynő 1389-ben kelt oklevele szerint "Krumhelt-ferdeje" annak a pataknak a neve volt, amely az Alba Ecclesiától folyt a Vetus budai klarissza kolostor felé, s amely meleg-vizű patak volt. Ez a patak pedig ugyanaz, melyet Anonymus említ gestájában, mint amely az Alba Ecclesiától, Árpád temetkezési helyétől folyt le Attila városa felé.
Megállapítható tehát, hogy a régi Budán általánosan elterjedt tudat volt az Attila-várossal való azonosság, s ennek nemcsak krónikás bizonyítékai vannak, de az ennél erősebb bizonyító erejű helyi hagyományok is ezt a kapcsolatot igazolják.

                                                    A TÁRSADALMI MUNKÁBAN KITAKARÍTOTT KŐMEDER
                                                                              A VÁR KELETI LEJÁRATA A KŐMEDERBE
                                                                                                   A KŐMEDER FELŐL FOTÓZVA
Óbuda prépostság várának hévizes fürdője. Még 1413-ban is a szigeti apácák fürdőjeként szerepelt. Mária királynő 1389-ben kelt oklevele szerint "Krumhelt-ferdeje" annak a pataknak a neve volt, amely az Alba Ecclesiától folyt a Vetus budai klarissza kolostor felé, s amely meleg-vizű patak volt.

                                                                                                             TERMÉSZETVÉDŐ FELTÁRÁS
                                                                                                   LÉPCSŐ A VÁRÁROKBAN
AZ ÓBUDAI PRÉPOSTSÁGOT HATÁROLÓ NAGY LEFUTÓ FALAK
Nagyobb köveket csak a vár külső lefutó falainál használtak. Azonban ez az objektum is a szolgálónépek műhelyeivel együtt is a vár belterületéhez tartozott, a hatalmas, több méter széles várfal az északi hegyoldal meredek szélén futott végig, egészen a Csillaghegy aljában lévő Duna mederig.

1355 április 22, Bicse. I. Lajos k. bizonyítja, hogy a szigeti apácák és Hermann, a budavári Bold. Szűz egyház plébánosa János veszprémi pk. közbenjárására a köztük folyt pert beszüntetik, s ennek következtében Hermann a Duna mellett levő fürdőt Hévízen (balneum situm vicinius fluvio Danubii in calidis aquis) évi öt márka bérért (wl-gariter purkrecht) átengedi az apácáknak, akik viszont a budavári templomra vonatkozó minden jogukról lemondanak. (1417-ben Konstanzban átírja Tamás pécsi- domonkos pro-vinciális kérésére Zsigmond k. Hártya eredetije D1. 10517. Átirata Dl. 4509. Anjoukori okmt. VI. 288. 1.) ' 337.

FARAGOTT QVADRÁT KÖVEK

1355 június 26. I. Lajos k. a Felhévízfőn levő malom felerészét a kereszteskonvent felől, amely Buda vs. hatóságának ítéletlevele szerint őt illeti, anyjának Erzsébet özv. királynénak adja. (Schmitth — Episcopi Agrienses 264.1.) 338
             Ez a malom, az óbudai prépostság bejárata előtt található, a fürdőépület mellett!  

                                                                                                                            SZÉP KILÁTÁSOK...


                                                                                                        HETEROGÉN FALSZERKEZET
Ha ezek a falak is romokban lennének, nem tudnánk megállapítani, hogy ezek a kövek egykor egy épített fal részét képezték. Tehát a vár belső, széles nagy lefutó falait is ugyanezen gondossággal szabad vizsgálni, csak a legszélén.
                                                                                      SAROK KÖVEK A LÉPCSŐ VÉGÉNÉL
                                                           FARAGOTT KVÁDER KÖVEKBŐL RAKOTT LÉPCSŐ


Mindez egy olyan helyen, ahol a régészeti topográfia szerint semmi középkori sem található, na meg persze Óbuda sem volt ott, az oklevelek azonban mást mondanak.... 

Mégis igazak az Óbuda prépostsági templomára vonatkozó helymeghatározó oklevelek?! Hogyan történhetett meg Óbuda városának hivatalos kutatása során, hogy még a regeszták helymeghatározó adatait sem vették figyelembe történészeink?! Miért nincsenek az Óbudára vonatkozó latin nyelvű oklevelek és egykorú tudósítások még napjainkban sem magyar nyelvre fordítva?! Több száz év kutatás után, a Boldogságos Szűz Mária Fehéregyháza Beate Marie Virginis Alba Ecclesia romterületét megtaláltuk, az oklevelekben is megírt, az óbudai prépostsághoz tartozó további épületekkel-malom-krumheltferdeje, és várfalak-bevezető utakkal együtt! Sok kiváló kutató mindenét feltette erre a munkára, többen az életükkel fizettek érte, mások külföldre menekültek vagy örökre nyomtalanul eltűntek. 
Miért kapom a Budapesti Történeti Múzeum szakemberétől azt a választ, hogy "erre nincs pénz" ?!
Tudnia kell, egyszerűen muszáj lenne tisztában lennie egy szakembernek azzal, hogy ezeknek az épületeknek a beazonosítása mit jelent. Ez ott van, mindenki számára látható-kézzel fogható... 

Hogy mindenki értse amiről beszélek: Árpád-házi királyaink családi monostorának helyét találtuk meg, ahol később Óbuda város prépostsága kialakult. Magyarország legfontosabb szakrális királyi-egyházi központja ez a hely! Ahol történelmünk legfontosabb pillanatai történtek, koronázások, házasságok és keresztelők. Messze földről zarándokoltak az óbudai Fehéregyházára a Szűz Mária prépostsági templomába fohászkodni, mint olvashattuk 1425-ben is tudták még, hogy őseink csontjai porladnak azon szent helyen. 

Most 2015 évet írunk és érthetetlen számomra, hogy egy ilyen igazán NEMZETI SZENT ügyre "nincs pénz" Látom, hogy mi folyik az országunkban, és érthetetlen számomra, erről a feléről nem a "szakértők" tehetnek. Annyi értelmetlen költekezés, felesleges pénzszórás közben pont erre nem jut, amire igazán kellene. 
Poén az, hogy a politika is a város szóból származik, tehát üzenem a politikusoknak, hogy vegyenek jó példát az elődeikről és állami akarattal segítsék ezt a nemzedékeken átívelő jó ügyet, legalább akkora, napjainkban megfelelő összeggel, mint korábban tették ezt nagyjaink.


1893. Nov.15

Előterjesztetett dr. Rácz Károly bizottsági tag ur indítványa, Árpád honalapító fejedelem sírja, illetve Fehéregyház hajdani fekvésének meghatározása tárgyában. Ezen indítvány oly utasítással adatik ki a tanácsnak, miszerint arra vonatkozó javaslatát az illetékes szakbizottságok meghallgatása után mielőbb terjeszsze a közgyűlés elé.
Tárgyaltatott a kiküldött szakbizottmány és tanács előterjesztése a III. kerületi régészeti ásatások folytatására 3000 frt megszavazása tárgyában. Tekintettel az ezen szakbizottmányi jelentésekben és tanácsi előterjesztésekben felhozottakra és tekintettel különösen a tudományos sikerre, melyet a III. kerületi Papföldön a tavalyi évben eszközölt régészeti ásatások eredményeztek, kimondja a közgyűlés, hogy ezen régészeti ásatásokat jelen évben is folytattatni kívánja és egyúttal ezen célra 3000 azaz háromezer osztrák értékű forintot az idei költségvetés LXXIV. „Vegyes előre nem látott kiadások" című fedezeti rovata terhére megszavazván, ennek engedélyezése iránt a magy. kir. belügyminiszter úrhoz feliratot intézni határoz; egyúttal azonban ufasíttatni rendeli az illető eljáró szakbizottmányt, hogy működésének folyamán ezentúl ne csupán a római régiségek feltárását tűzze ki céljául, hanem figyelemmel levén hazánk történelmi régiségeire is, különösen a honalapító Árpád sírját és illetve a Fehéregyház romjait igyekezzék feltalálni, ami ha sikerülne és ezen örvendetes esemény folytán az ásatási munkák netán nagyobb mérvű kiterjesztésével további fedezeti összegre volna szükség: elvárja a közgyűlés a szakbizottmánynak e részbeni indokolt további előterjesztését.

#feheregyhaza #obudaifeheregyhaza #fejeregyhaza

2014. szeptember 13., szombat

HARC AZ IGAZSÁGÉRT. Óbudai Boldogasszony prépostság kálváriája


Kálvária egy életen át?

A kálvária szónak több jelentése ismeretes: utalhat Krisztus kereszthalálának helyszínére, de a 14 szobor csoportból álló kép vagy domborműsorozatra is, mely Jézus útját ábrázolja Pilátus ítéletétől kereszthaláláig. Utalhat azonban a szenvedésekkel teli életre; sok hányattatással, keserves vesződséggel járó eseményre vagy életútra.
A kálvária értelemszerűen a szenvedések sorozata, de hétköznapi nyelvben jelenthet sok utánajárást igénylő dolgot is.
Az egyház "megjelölte" az egykori vallási központok területét. Sok esetben találunk egykori ősi templomok helyén kereszteket és magát a helyet kálvária dombnak-hegynek hívják. Kutatott területünk környezetében pl  Budakalász Lásd: http://www.budakalasz.hu/asatas-a-kalvaria-dombon/2-joval-meretesebb-a-kozepkori-templom-a-kalvaria-dombon-mint-az-gondoltak-kepes-osszefoglalo-a-feltaras-eddigi-eredmenyerol

Üröm kálvária dombját is hozhatjuk(rossz) példának, hogy ott mi található azt csak mi tudjuk a képátfedések által, hiszen területe feltárva soha nem lett, sőt a foci pálya építése során régészeti leleteket semmisítettek meg. Napjainkra már szinte teljesen beépítették az ürömi kálvária dombot. Lásd: http://csendhegyek.blogspot.de/2013/07/urom-kalvaria.html


AZ ÜRÖMI KÁLVÁRIA KÖRNYEZETE LÉGI-FOTÓN A MŰHOLDAS KÉPRE VETÍTVE
KÉT KÁLVÁRIA! NÉZZÜK MEG FIGYELMESEN! HOVÁ TŰNT A JOBB OLDALI ?!
A "Csóka" vár-hegyen lévő kálváriát a környezetéből egyszerűen kirobbantották, aztán kőbányának használták. Később több tonnányi gáziszappal töltötték fel. Az alatta lévő karsztvizes barlangba évtizedekig szivárgott a súlyosan mérgező vegyület. Napjainkra rekultiválták, azonban teljesen megtisztítani már nem sikerült. A képen az egykori város ÓBUDA-URWS bejárata látható. A Péter-hegy nyugati oldalát kötötték össze az "ürömi kálváriával" Odáig terjedt, és nem tovább ! a XIV.századi Óbuda város, és ezt a tényt a környező települések regesztái-okleveles határjárásai árulják el a kutatók számára.
A DILLICH KÉP KINAGYÍTOTT RÉSZLETE A VÁROS BEJÁRATÁVAL!
Az is beszédes, hogy a történészeink által olyannyira favorizált katonai felmérési térképeken milyen névvel szerepel ez a hegy!

BUDA HEGY !

Van azonban egy olyan területünk, ami még ennyire sem volt "szerencsés", teljesen és majdnem végérvényesen törlődött az emlékezetből, a vallásos emberek ide nem építettek kálvária emlékhelyet. A terepen csak a kereső-kutató szem számára van különös
Óbuda prépostsági temploma
látványosság, de csak az Óbudára vonatkozó oklevelek kiváló ismeretével közösen. Írásom az óbudai Fehéregyháza kálváriáját mutatja be a kedves olvasóknak, mert ami napjainkban történik Óbuda ügyben, azt a jövőben még sokat fogják emlegetni, sőt meggyőződésem, hogy tanítani fogják. Ezért megosztom önökkel azt a küzdelmet amit Árpád-kori-középkori Óbuda romemlékeinek megmentéséért tettem idáig is. Szolgáljon tanulságul mindez az eljövendő nemzedékek javára.
Egyed Zoltán Pajzsvivő 2014.

AZ IGAZI KÁLVÁRIA...


A 2012 szeptemberében beazonosított és a terepen is megtalált Óbuda prépostságát-Boldogságos Szűz Mária Fehéregyházát, és az oklevelek helymeghatározó adataival megegyező, hozzá tartozó kiépített kőmedret-patakmalmot-királyi fürdő épület együttest is megleltük a kerítő falakkal egyetemben. A műholdas képátfedéseket és helyszíni fotókat már előzőleg megküldtem több levélben a Kulturális Örökségvédelmi Hivatalnak. Kértem, hogy a kutatott területen állítsák le az építkezéseket, és rendeljenek ki régészeti felügyelőket. A sok éven keresztül folytatott levelezésem a KÖH hivatalával eredménytelen maradt. Aztán megszüntették az örökségvédelmi hivatalt, mert túl hatékonyan működött, az eseményeket lásd itt:

http://magyarinfo.blog.hu/2013/12/11/a_jovo_gyorben_epul_a_mult_leromboltatik_ugyanott



Jegyzőkönyv a Lechner Lajos tudásközpontban, hogy Óbudához tartozó régészeti 

lelőhelyet magánember nem jelenthet be az illetékeseknek.



Az új szervezetnél pedig egy új törvény alapján-amit szintén mostanában hoztak 2012-ben -magánember nem jelenthet be régészeti lelőhelyet. Tehát Óbuda ügyével senki nem kívánt foglalkozni, ezért jegyzőkönyvet vetettem fel a látogatásunkról. A jegyzőkönyvről a Belügyminisztériumhoz is eljutott egy példány az irattár mélyére. Aztán telefonos egyeztetés után ismét a Budapesti Történeti Múzeumban kötöttem ki,  A talajradaros felmérés eredményét és a felvételi képeket digitálisan formátumban is átadtam a múzeum számára.


EGY TEREPBEJÁRÁS MARGÓJÁRA

2014.03.06. CSILLAGHEGY

A terepbejáráson a kutatott terület régészeti felelőse és kollégája vettek részt. Békásmegyeren, csakúgy mint minden terepbejárás alkalmával a Közösségi Ház-Kerecsenfészek előtt volt a találkozó.Elsőként oda indultunk ahonnét előttünk több mint 400 évvel ezelőtt a hadmérnöki rajzolók elkészítették képeiket. ugyanis ha valaki nem jön fel velem az Ezüsthegyre, akkor nem látja ugyanazt a látképet amit a katonai hadmérnök utazó írók (kémek) láttak.

      EZ A KÉP ÓBUDA VÁROST ÁBRÁZOLJA!

Az Óbudai prépostság BOLDOGASSZONY főtemploma 1335 után Beate Marie Virginis-Alba Ecclesia, az Óbuda város előhegyén található szőlőhegyen emelkedik. Ez a temlom Óbuda város határjárás leírásában Alba Beate Marie Virginis, azaz Óbuda székesegyháza!

Kirándulásunk legelején már gyorsan kiderült, hogy szakembereink tájékozódtak kutatásaim aktuális helyzetéről, hiszen rögtön felismerték a terepbejárás videóban is látható helyszínt és látképet.

Az egész világon nincs még egy ilyen hegy azonos háttérrel és új Buda várával!

Az Óbuda képek nézőpontjából látható környezetre nem tudtak mit mondani, minden a pontos helyén van, a geomorfológia-földrajzi környezet ugyanis évszázadok alatt sem tudott olyan mértékben változni, hogy ne lehessen ugyanazt látni és azonosítani. Persze a Duna már nincs bent a hegyek aljában, azért mégis reménykedjünk, hogy a Horusitzky Henrik által is már közölt Budapest székesfőváros hidrogeológiai viszonyait nem akarják szakembereink megtagadni. Nagy Lajos kutatásai e témában és ZSIDI PAULA A DUNA SZEREPE AQUINCUM TOPOGRÁFIÁJÁBAN is alapműnek kéne, hogy számítson egy tájrégész-történésznek mielőtt még ebben a régóta tartó vitában szólásra nyitná a száját. 

Valahogy azonban mindvégig olyan érzésem volt-van, hogy szakembereink Óbuda helyrajzában és az okleveles adatokban is leírt objektumainak pontos helyében egyszerűen tájékozatlanok. Jómagam egy kiváló földrajz tanár-kutató oktatott a történelemre, méghozzá odakint a terepen. Az a jó ember aki Sashegyi Sándorral is dolgozott együtt és így saját ismereteket szerzett Óbuda tekintetében. Belitzky János már akkoriban(több mint 30 évvel ezelőtt) nagyon komoly adatokat szolgáltatott Óbuda helyrajzával kapcsolatban, hiszen rengeteg levéltári anyaghoz fért hozzá és hatalmas térkép gyűjteménye volt a főváros vonatkozásában. Ő már részben sejtette, hogy Óbuda királynéi városa hol helyezkedett el, és így azzal is tisztában kellett lennie:ez soha nem volt a római Aquincum városában.
Hiába szólnak erről a történetírók teóriáktól hemzsegő írásai, az igazság minden esetben utat tőr magának, ugyanis semmi nem tűnik el nyomtalanul, valami mindig megmarad!

Pomáz. Sashegyi Sándorral. (A magyar föld és emlékei. Bp., 1939);

Adatok Budapest középkori helyrajzához. (Tanulmányok Budapest múltjából. VI. köt. Bp., 1939);

Észrevételek Budapest középkori helyrajzához. A Párdő melletti Besenyő, Kurszán vára, a budai káptalan alapítása és Óbuda középkori határai. (Tallózás Budapest és környéke múltjából. Bp., 1941)

Történészeink jelenleg is azokat a hibákat követik el mint elődeik: nem tanulnak a terepkutatóktól, azt gondolják, hogy ők mindent jobban tudnak. Pedig több tudományág közös ismeretével egy magánember, önképzéssel-kutatással sokkal több eredményt érhet el, mint a korlátok közé szorított szakmabeli. Biztos mások voltak a tanáraink, más műveket-könyveket olvastunk, más szempontok alapján látunk dolgokat. A geoinformatika földrajzi környezet-domborzat modellezés és műholdas térinformatikai helymeghatározás azonban makacs dolgok, még-inkább tudomány. Ezért az Óbuda képein látható-beazonosítható földrajzi környezet pontos helyét NEM történészeink fogják eldönteni! Ez azért is örvendetes, mert nekik már túl sok a veszteni valójuk.

Tovább indultunk tehát a látott helyszínre, hogy a saját szemükkel győződjenek meg állításom igazáról. Megvizsgálták a két méter magas kör alakú objektumot amit egyetlen régészeti irat sem említett soha-sehol, pedig ezt több mint 35 évvel ezelőtt  próbálták szakemberek az utókornak megmenteni. Az akkor még katonai területen létező romokat csak külön engedéllyel lehetett megközelíteni. A terület mindenkori hadászati jelentősége egyértelmű!      
A kör alakú objektum ami hivatalosan nem létezik...
Továbbmentünk és a régész hölgy átnézte a vaddisznótúrások felső nyolc centiméterét az újkori szeméthalmaz  közepén a hegytetőn, megállapítva, hogy "ha igaz amit állítok, akkor itt cseréptöredékeknek kéne lennie, de nincs" Gondolkodtam magamban elmagyarázom neki, hogy az itteni építkezések odahordott szemétdombján állunk, és cseréptöredékeket mélyszántás szokott rosszabb esetben előhozni, amire nekünk egy mészkő-hegy tetején elég kevés esélyünk van, de sebaj már haladtunk is tovább. Vizsgálták a mészkő határkövet amiből még legalább vagy 10 darab van a környéken. Fehéregyháza területének északi kerítő falairól megállapították, hogy az bizony ott van. A felfutó-kerítő oldalfalaknál (amit én magam bontottam ki a 4 méter széles falból) már arról próbáltak meggyőzni, hogy az csak újkori leborított szemét, (persze az is van bőven) de ilyen köveket és ilyen csapolással nem véletlenül készítettek, az újkorban meg biztosan nem. Ha újkori lenne, akkor egy ilyen gigantikus építkezésről tudnunk kellene, de nem tudunk. A területre vonatkozó okleveles információk hiányában bizony könnyen mondják rá azt, hogy újkori, ez a legegyszerűbb magyarázat. Nem fontos az igazság, még a végén kiderül, hogy Fel-hévíz és Óbuda is teljesen máshol volt.... Hiába mondtam el nekik ismételten, hogy az ottani széles és kötőanyaggal-csapolással ellátott falból én magam bontottam ki a köveket, máskülönben nem tudtuk volna megvizsgálni, próbáltak meggyőzni, "hogy biztos máshonnét került oda"
Csapolt és kötőanyaggal ellátott, az egyik oldalán rombusz formára faragott kövek 4 méter szélesen falba rakva
     Csapolt-kötőanyaggal ellátott mészkő, pontosan azon a szent helyen, ahol műholdas képátfedéseim a prépostság hatalmas kerítő mellvédfalát mutatják! 
Még kész szerencse, hogy mindent fotóztunk a kezdetektől fogva. A képen pont az a pillanat látható ahogy a kváderkövet a széles falból kiemeljük. Több mint harminc !  évvel ezelőtt láttam ezeket a falakat elsőként, akkoriban még csak érdekes volt, jobban érdekeltek a széles vízvezető kőmeder árkok. Nem véletlenül írt erről a "névtelen" krónikás Anonymus  a GESTA HUNGARORUMBAN 
Falba épített faragott-csapolt mészkövek!



Megígértem nekik, hogy ez a vastag kerítőfal is ki lesz ásva. Úgyis csak újkori, tehát törvényt nem sértünk és legalább rendet vágunk a szemétkupacban...


Most 2014 évet írunk. Vajon hány generációnak kell kihalnia, hogy történészeink végre elismerjék több évtizede tartó tévedéseiket Óbuda város helyrajzára vonatkozóan?